Német diákok a Babitsban

2017. szeptember 14-én este érkeztek meg a dammei partneriskolánk diákjai Pécsre, akiket a 10.C osztály tanulói láttak vendégül.

A 26 diák és kísérőik, Bettina Dieler angol szakos tanárnő, valamint Michael Hansen igazgatóhelyettes ez alkalommal 9 napot töltöttek el városunkban. Itt tartózkodásuk alatt nem csak a mediterrán hangulatú várossal ismerkedtek, hanem ellátogattak egy villányi pincészetbe, valamint a siklósi várba és azt követően a termálfürdőbe is. De a diákok nem csak turisztikai látványosságokat kerestek fel, hanem egy közös projektmunkán is részt vettek, mely az idei tanévben a balett, a zene és a dráma köré épült. Ennek során a Pécsi Nemzeti Színház kulisszái mögé lestek, majd a XI. Nemzetközi Tánctalálkozó alkalmával a Győri Balett „Rómeó és Júlia” című előadását tekintették meg. A rá következő napokban a komplex, tantárgyakon átívelő és felfedeztető feladatok során megismerkedtek tanulóink a balett műfajával, Prokofjev zenéjével, az érzelmek világával, Shakespeare művével, valamint ezt követően drámapedagógiai foglalkozáson vettek részt.

Az utolsó közös estén - a szülői esten -, mely jó hangulatban telt, bemutatták tanulók a munkájuk eredményét, valamint beszámoltak a közösen töltött napokról.

Babitsos tanulók német partneriskolánkban

A 10.C osztály a cserekapcsolat alkalmával három napot Hamburgban töltött 2018. júniusában, ahol megismerkedtek a város legfőbb nevezetességeivel (Filharmónia, városháza, kikötő, Hafen City), történelmével, sétahajóztak az Elba folyón, majd egy igazi, autentikus musicalt tekintettek meg a hamburgi operettszínházban.

Az utazás negyedik napján érkeztek meg Dammeba, partneriskolánkhoz és fogadócsaládjaikhoz. A városban eltöltött egy hét szintén változatosan telt. Városismereti verseny keretein beül megismerkedtek Damme kisvárosával. Az itt élő emberek szokásait, hagyományait a helyi várostörténeti múzeumban fedezhették fel. Csoportunkat a város polgármestere is köszöntötte a városházán, másnap pedig a helyi újság hasábjain fedeztük fel csoportképünket és egy cikket a magyar diákok érkezéséről.

A cserekapcsolat elsődleges célja egy projektmunka megvalósítása volt. A magyar és a német diákok ez alkalommal a német szólásokkal és közmondásokkal ismerkedtek meg, ill. bővítették eddigi tudásukat. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson és az egymás segítésén volt.

A magyar diákok megismerkedtek az új német cserediákokkal is, akiket a következő tanév szeptemberében lát majd vendégül a következő 10.C osztály.

Partneriskolánk tanárai, Bettina Dieler és Michael Hansen további változatos programokat is szerveztek tanulóinknak. Jártak Osnabrückben, ahol a város nevezetességeinek megtekintése után a helyi strandfürdőben pihenhették ki az addigi fáradalmainkat. Ellátogattak a soltaui Heideparkba is, ami Németország egy kedvelt szórakoztató vidámparkja.

A hétvégét a családokkal töltötték diákjaink, akik viszonozva a mi magyar vendégszeretetünket változatos programokat szerveztek nekik ezekre a napokra is, például a közeli Brémába, vagy az egy kicsit távolabbi Kölnbe és az Északi-tengerhez vitték őket kirándulni.

Az utolsó közös estén, a szülői esten bemutatták a tanulók a munkájuk eredményét, valamint beszámoltak a közösen töltött vidám napokról.

Összességében a cserekapcsolat napjai hasznosan teltek. Diákjainknak nem csak német nyelvi kompetenciája fejlődött, hanem kulturális-történelmi ismeretei is gazdagodtak. Tanulóink motiváltsága tovább nőtt az immáron 16 éve sikeresen működő cserekapcsolatunknak köszönhetően.

A cserekapcsolatról készült képek megtekinthetők a Facebookon és az alábbi linkeken:

https://www.facebook.com/deutsch.babits/
https://drive.google.com/drive/folders/0B89X0e8CiOw9LU85ektFRk1TMzA
https://drive.google.com/drive/folders/1iP-dXDFlgfMofsDerlLytTO5cUBO3vw0?ogsrc=32

Tanulóink beszámolója az alábbiakban olvasható:

10.C és a német cserediákok első pécsi találkozása versbe foglalva

Szeptember tizennegyedikén kezdödött az egész
Mikor a vasutállomásra megérkezet ez a 26 merész.
Az első utunk egyből haza vezetett,
Eközben az izgalom és a stressz minket majdnem megevett.
De szerencsére a szüleink itt is segitségünkre voltak,
És a kinos csendet megtörve egy egy segitő gondolatot mondtak.

Pénteken a városos illetve a számunkra uncsi délelöttöt letudva
Mattyon egy finom házi babgulyást ettünk habzsolva.
Az ételre nagyon megszomjazott mindenki
Így a Daniba mentünk inni és ünnepelni.

A hétvégén is jutott idő a bulizásra
És a Danit újra meglátogattuk egy kis iszogatásra.
 A karnevál és a tv torony is nagyon tetszett nekünk
És jó sok képpel megörökítettük, hogy ne vesszen el emlékünk.

Vasárnap a Peti fellépését csak mi élveztük,
De utána a Csinosban újra csak boldogan együtt nevettünk.

Hétfőn Gere mustjait megkóstolva
Arra jutottunk, hogy ide jövünk még borkóstolóra.
A kis túrát Villánykövesden folytattuk,

Majd Siklóson a vízben megint csak közösen mulattunk.
A színdarabot az ásítasok közben mégis imádtuk,
Majd az utána következő projektnapot lelkesen végig csináltuk.
Kettőkor a színházba látogattunk
És így a kulisszák mögé is bejutottunk.
Delutánra mindenki szabad programot szervezett,
Így mindannyian meglátogattunk különböző helyeket.
A mai napon nagyon sokat dolgoztunk,
Reméljük értékelik szorgalmunk.
Ezt a napot kevésbé vártuk, de sajnos eljött.
Ha már itt vagyunk, mulassunk és ünnepeljük együtt.
Júniusban újra találkoztok velünk,
De addig is nagyon fogtok hianyozni nekünk!

 

10.C és a német cserediákok németországi élményei versbe foglalva

Egész úton Damméba azon gondolkodánk,
Miként fogad majd minket a német család.
Az első este mindenkinek máshogy telt,
Volt ki otthon pihent és akadt ki jó programokra lelt.

Pénteken hallhattuk Damme történetét,
Este pedig egy kis buli vette kezdetét.
A Brémai muzsikusok tiszteletére,
Ellátogattunk a város shopping centerébe.

Bréma után a Schützenfestre érve,
Belekóstoltunk a legfinomabb német csemegékbe.
Vasárnap jó sokáig aludtunk,
Dèlután a Heideseenel egy jót pancsoltunk.

Hétfőn Osnabrück városában ingáztunk,
Majd a város strandjában egy jót csúszdáztunk.
Keddi napunk munkával telt,
Este pedig mindenki másmerre ment.

Szerdan sokat buszoztunk,
Hogy a Heideparkba eljussunk.
Ezért a helyért megérte a három óra,
Hisz a fantasztikus élményektől nem jutottunk szóra.

A mai napon nagyon sokat dolgoztunk,
Reméljük értékelitek szorgalmunk.
Megérte erre a hétre egy fél évet várni,
Nem fogjuk ezt sohasem megbánni.
Itt a búcsú, mennünk kell,
Kedves németek, titeket sose feledünk el!

 

A 10.C osztály Pécsett fogadja német cserediákjait…

Moin moin, hogy először is mindenki képben legyen. 2017. szeptember 14-én hatalmas izgulások közepette mindenki várta, hogy a párja a vonatról leszálljon. Az első pár nap mindenki számára stresszel teli volt, hiszen még minden oldódás alatt volt, de idővel megtaláltuk az összhangot. Szerencsére sok időt töltöttünk együtt az osztálytársainkkal, ez is segített a feloldódásban. Pénteken a német diákok megismerték a gyönyörű városunkat, este pedig Mattyra látogattunk a szüleinkkel egy finom bogrács(kajá)ra. Este megismerhették a diákjaink az "igazi várost", hiszen este sok helyet megjártunk. Szombaton bevezettük őket a karneváli életbe, ezt mi valahogy még helyettük is élveztük. Hétvégén a "családi idő" után ismét a társainkkal találkoztunk, ezzel a kínos otthonülős este helyett egy jót szórakoztunk. Vasárnap a társaság kissé szétszakadt, volt ki fúvós koncertre ment, volt ki csak szimplán pihent, de estére a társaság újra a Csinos Presszóban tért egybe(/megjelent). Hétfőn egyszer csak a villányi Gere pincészet finom mustjait kóstolhattuk, és így a bortúrával a borászat alapjaiba is beleláthattunk. Innen a közeli siklósi thermálba siettünk, ahol egy nagyon jót fürödhettünk. Kedden a Győri Balett előadásában a Rómeó és Júlát vegyesen várva, meg is ismerkedhettünk a heti projektünk témájával. Másnap a színház legmélyebb bugyraiba bejutva jöttünk rá az épület titkaira. A szülői estre szebbnél szebb előadásokat terveztünk és a szülők büszkén tapsolhatták végig azt a másfél órát. Az est után eljött a könnyes búcsúnk ideje, melyet elég nehezen vettünk, de segített a tudat, hogy fél év és újra együtt leszünk. Ebben az időben rengeteget kaptunk tőlük és szebbnél szebb időket töltöttünk együtt, ez mindenki számára egy feledhetetlen, pozitiv élmény marad. Bármennyiszer újra kezdhetnénk ezt a csereprogramot, kérdés nélkül bólintanánk és halkan súgnánk, vagy kiáltanánk hogy:"IGEN!!" Hiányozni fognak nekünk az újdonatúj barátaink, reméljük ezt a kapcsolatot még egy életen át fogjuk táplálni!

Miklós Bálint 10.C

 

Moin Moin, hogy mindenki képben legyen: a 10.C  Németországban járt

Június 5-én utazásunk kezdetét vette, amikor is a pécsi vasútállomásról elindultunk Németországba. Az út zökkenőmentesen zajlott, csak a repülővel való utazás okozott egy-két embernek kisebb-nagyobb kihívást. Miután a hosszú utat magunk mögött tudhattuk egy kellemes városba, Hamburgba értünk. A "szuper" vacsora után, egy kellemes esti kalória-égető sétát tettünk a városban. Az este folyamán meglátogattuk a város szívét, a kikötőt és St. Paulit, majd korán lefeküdtünk aludni, hogy másnap kipihentek legyünk. A szerda reggeli séta után az Elbphilharmonie épületében jártunk, ahol Európa legnagyobb mozgólépcsőjén feljutottunk az épület „kilátó teraszára. Itt a kikötőt és az egész várost felülről csodálhattuk meg. Ezután az Elba folyón hajóztunk, ahol egy igazi hamburgi hajóskapitány mesélt nekünk a látnivalókról.. Délután megkóstoltuk Hamburg csemegéit, mint például a heringes szendvicset és később elindultunk az operettszínházba, ahol egy elképesztően fantasztikus Broadway darabot láttunk, Kinky Boots címmel. A látványtól sokan úgy éreztük, mi ezt újra megnéznénk, de erre nem került sor, helyette viszont Hamburg szívében a Herzben eltölthettünk egy szórakoztató élőzenében és táncban gazdag estét. Ekkor már kijelenthettük, hogy mindenki azt mondta, ez egy olyan osztálykirándulás, amit sosem fogunk elfelejteni. Másnap reggel shoppingolni mentünk, hogy valami elvonja a figyelmünket a délutáni "megmérettetésről", hiszen eljött a pillanat, hogy induljunk Dammeba, ahol a cserediákjaink vártak. A három órás vonatút, a feszültséggel teli vagonok, minket is izgatottá tettek, mire megérkeztünk Holdorfba. Sokan úgy gondoltuk, inkább nem szállnánk le, olyan jó lenne visszafordulni, de erre nem volt lehetőség. Leszálltunk és megpillantottuk újra a rég nem látott barátainkat, a stressz elszállt és az öröm lépett a középpontba. Az első este különböző módon telt mindenkinek. Mi személy szerint grilleztünk és egy számomra akkor még ismeretlen, ma viszont már a kedvenc Wiking Sakk nevű játékkal játszottunk. Ezen a napon korán lefeküdtünk, mert egy fárasztó, mégis felejthetetlen hétvége állt előttünk. Pénteken a "nagy" várost, Dammet jártuk be, majd kezdetét vette a már említett hétvége. A délután során észleltük, hogy a németeink nem egy társaságból valók, mert két különböző strandra mentünk, majd az este is két külön helyre mentünk bulizni. A szombati napon Brémába vezetett az utunk, hogy a muzsikusokat végre láthassuk. Este egy Schützenfesten szórakoztunk, ami hogy mindenki tudja, olyan mint itthon egy falunap. Vasárnap kipihentük magunkat és délután egy tónál sütettük a hasunkat. A kellemes hétvége után, kezdetét vette a programokkal teli hét. Hétfőn Osnabrückben a vesztfáliai béke megkötésének helyén jártunk, majd ezen a napon egy sokszínű fürdőbe látogattunk, ahol a különböző méretű és fajtájú csúszdák okozták a legnagyobb örömet nekünk. A keddi napunk az iskolában zajlott, ahol a projektmunkánkkal foglalkoztunk. Szerdán a Heideparkba, egy hatalmas vidámparkba mentünk, röpke három óra alatt oda is értünk, de az élmény felejthetetlen, így megérte a sok utazás. A csütörtök szomorkásan telt, hiszen tudtuk, hogy hamarosan itt a búcsú ideje. Délelőtt az este megrendezésre kerülő szülői est feladataival foglalkoztunk, délután mindenki másfele ment mi például a Dümmerhez, a helyi tóhoz mentünk ahol nagyon finom spagetti fagyit ettünk. A szülői est 7-kor kezdődött, szerintem nagyon jól sikerült, mindannyian nagyon élveztük. Este bowlingozni mentünk, ami nagyon jó volt, utána sajnos haza kellett menni, hisz egy hosszú út állt előttünk. Hajnali háromkor indultunk haza. A búcsú, ahogy már itthon is, mikor ők mentek haza, ugyanolyan nehéz volt ott is, de megígértük egymásnak, hogy ez nem az utolsó együtt megélt pillantunk. Így könnyebb volt. Én úgy gondolom, hogy ez a tíz nap a távolban felejthetetlen volt. Szeretném az egész osztály nevében megköszönni tanárainknak, hogy ezt megszervezték, és lehetőségünk volt ezen a programon részt venni. Hálásak vagyunk és köszönjük!

Szeifert Iza 10. C

 

Szerintem mindannyiunk nevében beszélek, amikor azt mondom, a gimnáziumi éveink alatt ez volt és ez is lesz a legfelejthetetlenebb és legnagyszerűbb élmény. Már szeptemberben megtaláltuk a cserediákokkal a közös hangot, azonban mégis félve szálltunk le a vonatról, amikor megérkeztünk. Amennyire meg voltunk rettenve attól, hogy mi vár ránk, annyira jó volt, és annyi élménnyel gazdagodtunk egy hét alatt. A családok mindannyiunkat nagy vendégszeretettel fogadtak. Habár nem voltunk végig együtt, mégis összetartóbbak és egységesebbek lettünk az osztályban ez idő alatt. Hatalmas köszönettel tartozunk a kísérőtanárainknak, Hosszú Barbarának és Kleisz Erikának, akik mindenben a segítségünkre voltak. De a legnagyobb köszönettel Jaszenovics Sándor (Siri) Tanár úrnak tartozunk, aki teljes odaadással megszervezte ezt nekünk, és akit valószínűleg teljesen kikészítettünk a folyamatos kérdezősködésünkkel.

Tolnay Szabina 10. C