„Újságot olvasni mindenki tud, újságot írni tanulni kell” – így hangzott annak a német nyelvű újágíró workshopnak a mottója melyen Nyers Fanni és Fábián Péter (11.C osztályos tanulók) vettek részt a Lenau Házban. A rendezvény támogatója a Német Funkfórum volt.
Nyers Fanni beszámolója:
November 15-18-ig került megrendezésre ez a német nyelvű Journalismus-Workshop a Lenau házban, amiről az osztályfőnökünktől szereztünk tudomást. Ebben a négy napban lehetőségünk volt elsajátítani az újságírás, a cikkírás alapjait, és gyakorolhattuk a németet, valamint új embereket is megismerhettünk közben. A programon összesen 10-en vettünk részt: 6 diák Temesvárról, és 4-en Pécsről. Az első napon egy kis bevezetés után lehetőségünk volt megnézni Frank Ildikó német nyelvű előadását, utána pedig ismerkedős játékokkal ütöttük el az időt, majd elmentünk közösen vacsorázni.
Ezután, pénteken következett az igazi munka: reggel 9 órakor találkoztunk a Lenau házban, majd délig Siegfried Thieltől hallhattunk egy, az újságírás alapjairól szóló előadást. Ezután megtudtuk azoknak a pécsi embereknek a nevét, akikkel később az interjút is készítettük. Mindegyikük mással foglalkozott: volt, aki az újságírással, volt egy pécsi kutató, egy történész aki egyben DJ is, egy diák Kenyából és 2 önkéntes, akik Németországból jöttek és most itt dolgoznak Pécsen és Mohácson. Az én partnerem az egyik román lány volt, Adda, akivel az önkéntesekkel csináltunk közösen interjút. Össze írtunk 21 kérdést Antonia segítségével-aki jelenleg a mi iskolánkban dolgozik önkéntesként-majd a Nappaliban találkoztunk a 2 másik önkéntessel. A többi csapat közül egy az egyetemre ment interjút csinálni, a többiek pedig maradtak a Lenau házban többnyire.
Az én interjúalanyom Paula volt, aki itt dolgozik Pécsen. Nagyon jó hangulatban telt a beszélgetés, nagyon sok információt megtudhattam az önkéntesekről és róla is. Ezután visszamentünk és nekiálltunk megírni a cikket. Nem volt egyszerű, mert a legapróbb részletekre is nagyon oda kellett figyelnünk, és az egészet németül kellett csinálni természetesen, ami néha nehezen ment, de sok segítséget kaptunk a szervezőktől és az Antoniától is. A partneremmel összeegyeztettük a válaszainkat és a lehető legjobb tudásunk szerint írtuk össze azokat, hogy rendben legyenek, és lassan kezdett összeállni a cikkünk. A közös munka is nagyon jó hangulatban telt, ha kellett és tudtunk a másik csapatoknak is segítettünk pl. egy-egy névelő kitalálásában. Közben néha egy kis nasi is belefért. A közös ebédek és vacsorák is mindig nagyon jól teltek, közben tudtunk leginkább beszélgetni.
Este egy játékesttel zárult a programunk: volt lehetőségünk társasozni, PS4-ezni, csocsózni stb. Nagyon jól éreztük magunkat. Szombaton reggel egy városnézéssel egybekötött versennyel kezdtük a napot, ahol csapatokba lettünk osztva és a várossal kapcsolatos feladatokat kellett megoldanunk, melyek eredményeit az utolsó napon hirdették ki (a nyertes csapat tagjai a Peti és a Neo voltak) majd ebédelni mentünk. Ezután ismét a Lenau házba mentünk, ahol folytattuk a munkát a cikkekkel. Sokan befejezték a cikkük legnagyobb részét, már csak apró simítások maradtak az utolsó napra. Aznap este egy filmesttel zárult a program, amikor a Fák jú tanár úr 1-et néztük német szinkronnal és német felirattal. Vasárnap 10-kor találkoztunk, és a szervezők segítségével befejeztük a cikkjeinket. Kerestünk hozzá képet, korrigáltuk a szöveget, elolvastuk még párszor, a bizonytalan dolgokra rákerestünk/rákérdeztünk és kész lettünk.
A nap végén a szervezők összefoglalták egy kicsit az elmúlt nap eseményeit, megköszönték, hogy részt vettünk ezen az eseményen, valamint a csoportok is összefoglalták, hogy mit csináltak, mi volt nehéz, milyen volt a közös munka stb. Kaptunk ajándékba egy emléklapot, egy kulcstartót, valamint a nyertes csapat egy karkötőt, ami egyben pendrive is, és felvetődött egy lehetőség, hogy legközelebb mi mehessünk hozzájuk Temesvárra. Egy közös ebéddel fejeztük be a workshopot, amiután elköszöntünk az új barátainktól, és elindultunk haza mindannyian. Szerintem nagyon hasznos volt ez a 4 nap, alig várjuk, hogy újra lássuk őket, és reméljük, lesz még ilyen és ehhez hasonló programokra lehetőségünk!
